A pálinka története

Az 1300-as években kezdett a pálinka Magyarországon elterjedni gyógyszerként, mely szerepét az is igazolja, hogy akkor még aqua vitae-nek, vagyis az élet vizének nevezték. Mátyás király idejében crematumként, illetve crematuraként emlegették, mígnem a 17. század környékén megjelent nyelvünkben a pálinka szó, mely minden bizonnyal szlovák eredetű.

A szeszfőzés sokáig földesúri monopólium volt. Az 1799-től kialakult kisüzemek, szesz-, pálinka- és likőrgyárak termelése elvezetett a pálinkafőzés központi szabályozásához, 1836-ban a földesúri előjog gyakorlatát törvényerőre emelték, bevezették a pálinkaadót, majd 1850-től a pálinkafőzés az állam kizárólagos jogává vált. Míg 1851-ben még 105.129 főzdéről tettek említést, addig a korlátozásnak köszönhetően 1920-ban már csak 260, 1970-ben 1070, 1982-ben 815 főzde működött Magyarországon a feljegyzések szerint. Közben olyan intézkedések kapcsolódtak a főzéséhez, mint a szesztilalom a Tanácsköztársaság idején, majd 1952-1970 között a feles főzés, melyben a termés fele a gazdáé volt, fele az államé. A rendszerváltást követően kezdett a pálinkafőzés újra az önálló fejlődés útjára lépni, 2010-től a jövedéki törvény módosításával már arra is van lehetőség, hogy saját fogyasztásra pálinkát főzzön a kistermelő, ezzel a kormány mintegy legalizálta a vidéken bevett gyakorlatnak számító „takarékos” zugpálinkafőzést.

Mit nevezünk pálinkának?

Az ezredforduló környékén szükségessé vált a név használatának szabályozása, mivel sokan a név erejét kihasználva kihagyták a „pálinkából” a gyümölcsöt. A pálinka elnevezése és készítése egy Európai Uniós törvény alapján 2004 óta védett hungarikum, és azóta rendkívül szigorú előírások szabályozzák a pálinka készítését. Eszerint kizárólag Magyarországon (és négy osztrák tartományban kajszibarackból) termett alapanyagokból, itthon cefrézett, párolt és palackozott, legalább 37,5% alkoholtartalmú, színtisztán gyümölcsből, cukor, méz és bárminemű adalékanyagok hozzáadása nélkül készült italok nevezhetőek pálinkának.

A pálinka készítése

A minőségi pálinka nem a fáról lehulló és rohadó gyümölcsökből készül, hanem a fáról szedett ép darabok gondos válogatása és hosszas előkészítése után, kis mennyiségben, jól ellenőrizhető, családias manufaktúrákban. A gyümölcsből kierjedt cefre az alkohol mellett még sok vizet tartalmaz, ebből lepárlással állítható elő a tiszta szesz. Ha alkoholtartalmú vizet desztillálunk, az elegyből mindig nagyobb mennyiségű alkohol párolog át, mint víz, s ezért nagyobb alkoholtartalmú lesz a desztillátum, mint a folyamatnak alávetett elegy. A gyümölcspálinkák készítésénél kétszer párolják le a cefrét, így a második lepárlás után 40-60%-os pálinka nyerhető.

pálinka kisokos

A pálinka fajtái

  • kisüsti pálinka olyan törköly- vagy gyümölcspálinka, amelyet legfeljebb 1000 literes, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri, szakaszos lepárlással állítottak elő.
  • Az érlelt pálinka az a törköly- vagy gyümölcspálinka, amelyet legalább 6 hónapig érlelnek 1000 literesnél kisebb, vagy legalább 12 hónapig 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
  • Az ó pálinka az a törköly- vagy gyümölcspálinka, amelyet legalább 1 évig érlelnek 1000 literesnél kisebb, vagy legalább 2 évig 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
  • gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyaspálinka az a gyümölcspálinka, amelyet a gyümölccsel együtt érlelnek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy többféle gyümölcsöt is tartalmazhat, és 100 liter pálinkához legalább 10 kg gyümölcsöt kell felhasználni.

Híres magyar pálinkák

A híres magyar pálinkák neveiben visszaköszön az alapanyag és a tájegység megnevezése. A szatmári szilvapálinka, a kecskeméti barackpálinka, a szabolcsi almapálinka, a göcseji körtepálinka, vagy a tokaji törkölypálinka neve az évszázadok során egybeforrt, de természetesen ezeken kívül is főznek máshol és másfajta gyümölcsből pálinkát, melyek a Kárpát-medence gyümölcseire jellemző magas cukortartalom miatt nem kevésbé finomak.

A pálinka fogyasztása

Arra figyeljük, hogy a pálinkát soha ne hűtsük! Valódi zamata a kézmelegtől 20-22°C-on merészkedik elő, csodálatos illatanyagai az alul öblös, felül összeszűkülő tulipánformájú talpas pálinkás poharakból csalogathatóak legjobban elő. Pálinka kóstoláskor a nedű íze a száj szegletében, a nyelv alatt, az ízlelőbimbók környékén jelentkezik igazán. Miután lassan elkortyoltuk, öt-tíz percre tegyük félre poharunkat, majd szagoljunk bele! Ha valódi pálinkával van dolgunk, csak a tiszta gyümölcsillat és az élmény marad.

Egészségünkre!


Iszol te rendesen?

esemény italok érdekesség