Kizárólagos megállapodások
Az eredeti törvény alapján (39. §), amit sörtörvénynek is szokás hívni, 2021. július 31-ig meg kell szüntetni a vendéglátóhelyeken a multinacionális hazai sörgyártók kizárólagosságát – ez a köznyelvben a Borsodi, Dreher és Soproni, és az importőr Carlsberg -, és kötelesek a kisüzemi főzdéknek 20%-os részt biztosítani a forgalomból, vagy legalább a lehetőséget megteremteni erre. Hogy miért? A Magyar Közlöny hivatalos indoklásában ez áll:
A módosító javaslat célja, hogy lehetőséget teremtsen a Horeca (hotel-restaurant-cafe) piacon általános gyakorlatként alkalmazott kizárólagos termékértékesítési szerződések visszaszorítására. A Horeca piacon a nagy gyártók kötik le – a kisebb gyártókkal szemben – kizárólagos megállapodások megkötésével a forgalom döntő hányadát. Így például sem az import, sem a kisüzemi gyártók nem tudtak piacot nyerni a gyárakkal szemben a kizárólagossági kikötések miatt.
A javaslat egyik célja, hogy a versenyproblémát kiváltó (halmozott) piaclezáró hatást csökkentse, és a kisebb piaci szereplők (pl. kisüzemi sörfőzdék) így nagyobb eséllyel gyakorolhassanak hatást a piacon. A javaslat további célja, hogy a piaci szereplők ne csak egy gyártó termékeit árusítsák, hanem több gyártó termékét is szerepeltessék a szortimentjükben, ami a fogyasztók számára kedvezőbb helyzetet teremt.
A javaslatnak nem célja betiltani a nagy gyártók által megrendelőik számára biztosított kedvezményeket, illetve az ingyenesen juttatott – reklámhordozó elemet tartalmazó – eszközöknek a biztosítását.
Hogy a “sörtörvény” így alakult, abban komoly szerepe van a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete lobbierejének, és jó eséllyel a politikai döntéshozók érdekeinek, utóbbiról a Sörbúvár PIF anno ejtett pár keresetlen szót. Most, néhány hónap távlatából, én egy a fóti söröket népszerűsítő online sörkóstolón az egyesület elnökének, Gyenge Zsoltnak a szájából elhangzottakat veszem a törvény értelmezéséhez alapul, azzal együtt, hogy ő sem ismeri pontosan, mi lesz a vége, bár a segítő kormányzati szándékot érzi.
Opciók egy sörcsapra
Az 1 sörcsappal rendelkező vendéglátóhelyek esetében kijelenthető, hogy ott felelnek meg a törvénynek:
- ha azon kizárólag kisüzemi sört tartanak,
- ha váltogatják rajta a nagy- illetve a kisüzemi söröket (a lehetőség inkább elméleti),
- ha beraknak egy második sörcsapot,
- ha megszüntetik a sörcsapot és csak üveges sört árulnak.
A segítő kormányzati szándék határokon túlmutat. Ugyanis a törvénybe nem került bele, hogy a csapolt sör minimum 20%-os forgalmát adó kisüzemi sörfőzdéknek Magyarországon kellene működni, ilyen mód a törvény kedvezményezettje többek közt lehet a Csíki Sör Manufaktúra is.
A decemberi jogszabály módosítás (2020. évi CXL. törvény 1. §) – amiről a Világgazdaság is beszámolt – legalább azt az égető kérdést tisztázta, mi lesz a vizsgálható 20%-os részarány alapja? Ez pedig az éves szinten beszerzett sörmennyiség!
Üveges sörök esetén a törvényi elvárás egyszerűsödik. Itt annyi elég, ha két független gyártó söre kapható, és az sem baj, ha mindkettő nagyüzemi!
(Jelen törvény az üdítőitalokra szintúgy vonatkozik, de az elvárt 20%-os versenytársi kitétel ebben a pontban nem szerepel.)
A várva várt lehetőség
Hogy sörtörvényben miként jött ki a sokat emlegetett 20%? Hogy a magyar kisüzemi sörfőzdék képesek-e egyáltalán ennyi sört előállítani? Erről is kérdeztem Gyenge Zsoltot:
Abból indultunk ki, amit a nagyüzemi sörgyárak 2017-ben a Gazdasági Versenyhivatal felé vállaltak, hogy átengedik a piacuk 19%-át az alternatív sörgyártóknak. Mi nem ragaszkodtunk volna a 20%-hoz, ha a multik leülnek velünk tárgyalni és megegyezünk cseh minta alapján a vendégcsapok intézményéről, de az 5 éves elnökségem alatt ez egyszer sem sikerült, így kénytelenek voltunk ebbe az irányba elmenni.
A teljes magyar sörpiac békeidőben 6,3 millió hektoliter. A csapolt sör részesedése ebből 9%, és ugye a kereskedelmi törvény módosítása most csak ennek a 20 százalékáról szól, mi nagyságrendileg 115.000 hektoliter. Ezt a mennyiséget a magyar kisüzemi sörfőzdék lazán elő tudják állítani.
De a törvényben az is benne van, ha a kisüzemi sörfőzde nem tudja a vállalását teljesíteni, se a vendéglátóst, se a multi sörgyárat nem éri semmi retorzió.
Határidők
A “sörtörvény” 2020. szeptember 1-én életbe lépett. Ha egy multi sörgyár egy Horeca vendéglátóhellyel ma köt szerződést, arra ez a törvény már vonatkozik. Ha a vendéglátóhelyeknek élő szerződése van, az jelen törvény alapján 2021. július 31-én hatályát veszti.
Ez mégsem jelenti azt, hogy 2021. augusztus 1-től ha bárhol sörcsapot látok, ott biztosan kapok kisüzemi sört. Ugyanis a sörgyár, ha nem köt szerződést az adott vendéglátóhellyel, a 20%-os részesedést sem köteles a kisüzemieknek biztosítani. Persze ezen a ponton bármikor ott teremhet a konkurens nagyüzemi, és ők inkább tartanak egymástól, mint a kisüzemi főzdéktől.
Bár a törvény életbe lépett, a megnövekedett kereslet a kisüzemieknél nem érződik, az új szerződésekkel minden piaci szereplő kivár. A jogászok a háttérben kreatívan értelmezik a törvényt, miközben a koronavírus miatt eleve zárva minden vendéglátóhely, és a csapolt sör értékesítés gyakorlatilag nulla. Szóval, hogy mire lehet a sörtörvény kapcsán számítani? Reméljük, a jövő év második fele eldönti, de a magyar kisüzemi sörgyártók bizakodók.
Iszol te rendesen?
