A pontosan egy hónappal ezelőtt kezdődő 2025-ös Budapest Beer Week szakmai napja alkalmával leültek a szervezők pár hazai és nemzetközi főzde arcával egy őszinte beszélgetésre, hogy átbeszéljék, hol tart most a kraft szcéna és merre tovább?
Még mindig itt vagyunk és főzünk
Miközben a nemzetközi sajtó előszeretettel temeti a kraft sört, ők inkább megkérdezték az érintetteket a Budapest Beer Week szakmai napján, a Madhouse Budapestben, hogy tényleg vége a hype-nak? És ha igen, akkor ennyi volt? Hol tart most az iparág és mi jelenthet kiutat a krízisből? Mert bár a vége még nincs itt, krízis azért van.
A hazai oldalt ők képviselték:
- Nathan Ford (Horizont Brewing)
- Nyaras Tamás (Balkezes)
- Szilágyi Tamás (Mad Scientist)
Nemzetközi vendégeik közül pedig őket ültették le:
- Steve „Bebo” Pilotto & Chris Steininger (Third Moon, Kanada)
- Mario Beltrán (Bådin, Norvégia)
- Ruí De Costa (Salama, Finnország)
Hazai nézőpont: kisebben, lassabban, tudatosabban
Nathan (Horizont) szerint továbbra is stabilan állnak a lábukon, de könnyebb biztosan nem lett a helyzet. A jövő stratégiája? Megerősíteni az alapszortimentet, és korábbi sikeres tételek variációival dolgozni, ahelyett, hogy állandóan valami teljesen újat adnának ki. Evolúció, nem forradalom.
Ez meglepte Nyaras Tamást (Balkezes), aki most máshol tart fejben. Ők minden eddiginél jobban a kis szériákra, különleges kiadásokra koncentrálnak. Nincs már növekedési kényszer, sőt, nincs is kényszer, már csak a sörfőzés öröméért főznek. Támogatják a házisörfőző közösséget, mentorálnak, és persze a BPBW és KRAFT eseményekre még mindig készülnek. Ez most a fókusz. Visszaszerezni az örömöt és újra kicsinek lenni.
Szilágyi Tamás (Mad Scientist) valahol a kettő között látja a jövőt. Már nem próbál meg Gen Z trendeket hajkurászni. Az új célközönség a 30–40-es korosztály, akik velünk (velünk) együtt nőttek fel, már nem ők az új fiúk (lányok), akiknek munkájuk, családjuk van, és kevesebb idejük van vadászni a limitált újdonságokra. Nem kell már „menőnek” lenni mindenáron, inkább stabilitás kell. Szerinte nem kell nagynak lenni, sokkal inkább jónak kell lenni, nem csak kifele, de befele is.
Nemzetközi helyzet: találd meg a saját műsorszámodat, és csináld jól
Chris és Bebo (Third Moon, Kanada) nem akarnak sem felfelé, sem lefelé elindulni. Ők továbbra is azokat a söröket főzik, amiket inni szeretnek: ízekkel és alapanyagokkal teli IPA-k és hordóérlelt sötét tételek, erős ízek, markáns identitás. Megvan a saját helyi közönségük, miközben eljutnak az olyan fesztiválokra is mint az MBCC, a TCBW, vagy épp a BPBW és ez nekik elég. A világuralom nem cél. Sose volt.
Mario (Bådin, Norvégia) inkább vendéglátás-központú megközelítést hozott, több kontinensnyi iparági tapasztalattal a háta mögött. A túlélés kulcsa szerinte az elérhetőség. Főzz lágereket és IPA-kat, legyen a helyeden meleg konyha, tarts rendezvényeket, szervezz fesztiválokat, vagyis tedd a főzdét nyitott, közösségi hellyé. Kevesebb niche, több közvetlen kapcsolat.
Ruí (Salama, Finnország) mondta talán a legbátrabbat: „Hagyjuk a Gen Z-t csinálni, amit akar. Mi meg csináljuk a sajátunkat.” A recept egyszerű: könnyen iható sörök, karakteres arculat, hiteles márkaépítés. „Az emberek több mint 6000 éve isznak sört, nem mi leszünk azok, akik elássák ezt az egészet.” — tette hozzá a végén!
Hype helyett igazi sör, avagy a kraft sör nem halt meg, csak felnőtt
Az vitathatatlan, hogy a kraft sör már nem az a dekadens pop-kulturális jelenség, vagy dinamikusan növekvő szupersztár iparág, sőt, mi több, következő mainstream buli, aminek pár éve még kinézett, hogy lesz. Nem lett. És ez nem feltétlen baj. A buborék kisebb lett, de itt bent talán most tisztább a levegő és még tisztulnia kell majd tovább. Akik még itt vannak, azok itt akarnak lenni és ezzel együtt tudatosabbak, közösségibb szemlélettel rendelkeznek, illetve sokkal inkább a lényegre koncentrálnak.
Senki nem volt igazán pesszimista az asztalnál. Senki nem volt persze vakon sem. De mind egyetértettek az üzenetben: maradj kicsi, maradj hiteles, és főzz tovább!
