Kovács Dávid, a Magyarországi Whisky Egyesület elnöke, az egyre nagyobb és sikeresebb Whisky Show ötletgazdája, elkötelezett szószólója a kulturált és minőségi alkoholfogyasztásnak. Régóta foglalkozik szeszes italok marketingjével, a whisky és a borászkodás a hobbija, ezért a 2016. október 28-én kezdődő VI. Whisky Show Budapest kapcsán neki tettük fel azokat a kérdéseket, amire a bárpult mellett te is tuti választ várnál tőle.
Kérlek, idézd fel az első whiskygőzös élményed!
Első emlékem egy egyetemi partyhoz kapcsolódik, de még nem nevezném élménynek. Az első élvezhető emlékem, amit már valóban élménynek neveznék, az a 90-es évek végéről származik, amikor a whisky-vállalat, ahol akkoriban dolgoztam „beiskolázott” egy Master of Scotch tréningre Skóciába, ahol a maláta lapátolástól kezdve az ún. dog „használatáig” mindent megmutattak, és közben persze jobbnál jobb whiskyken „gyakoroltunk”.
Hozzáértőként hogy viszonyulsz a whisky-kólához, mint tipikus belépő szintű ital?
Whiskyt keverni nem ördögtől való. De ha már keveri valaki, akkor a kóla helyett pl. a gyömbért javasolnám, mert a kóla szinte minden párlatnak elveszi az ízét, semlegesíti a karakterét. Egyedül a füstös whiskyk ütnek át rajta, de azokat meg tényleg nem érdemes keverni.
Mikor döntöttél úgy, hogy több van a whiskyben egy hobbinál?
Az a bizonyos skót whisky tréning indított el az úton. Szerencsém volt, hogy olyan főnökökkel áldott meg a sors az iparágban, akik maguk is whisky-kedvelők, sőt, rajongók. A 2000-es évek elején külföldön dolgoztam, és ott érlelődött meg a gondolata egy whisky klub indításának, és egy a párizsi, frankfurti, bécsi whisky fesztiválokhoz hasonló rendezvény létrehozásának.
Mivel foglalkozik a whisky egyesület és annak elnöke?
A whisky egyesület tagjaival havonta egyszer összeülünk és 5-6 whiskyt és whiskeyt megkóstolunk. Közben elbeszélgetünk, anekdotázunk, a kóstoló után vacsorázunk. 14 éve minden hónap első hétfőjén összegyűlik 25-30 whisky-kedvelő klubtag és olyan, többnyire 50-80.000 Ft-os whiskyket kóstol, amiket amúgy egyedül nem biztos, hogy megvenne. Az elnök feladata egyszerű: összehozza a társaságot, megszervezi a kóstolót, biztosítja a whiskyket, külföldi előadókat szervez a bemutatókra, ha van rá lehetőség, tartja a kapcsolatot a whisky-cégekkel és szervezi a Whisky Showt.
Mennyit tudnak a magyarok a whiskyről?
Egyre többet. Azt már sokan, hogy jelentős különbség van a skót, az ír, az amerikai és a japán whiskyk között. Azt is, hogy az egyes skót régiók között milyen karakterkülönbségek vannak, és azt is, hogy az egyes érlelési technikák, utóérlelések mit adnak a whiskyhez. Szerintem egyre többet tisztában vannak azzal is, hogy mi a különbség egy blended, egy single malt, egy single cask whisky, egy Kentucky Sour Mash whiskey között. Főleg az idősebb és tehetősebb korosztály és réteg érdeklődése növekszik, mert azért kell némi „érettség” a whisky gondos élvezetéhez a fogyasztó részéről is, nemcsak a párlat részéről.
Mik a jó whisky ismérvei?
Kiegyensúlyozott, komplex, telt karakter, összetett és különleges ízvilág és aromatika, és konzisztencia a gyártó részéről. Teljesen mindegy, hogy melyik országból és tájegységből származik a whisky, ha ezek megvannak benne, akkor lehet kiváló. Ezt mutatja pl. az alig tíz éve a whisky-világba berobbant tajvani The Kavalan whisky sikere is.
Mik whisky fronton az aktuális trendek?
Az ír whiskey ipar nagyon gyorsan növekszik, igaz a 70-es évek csődjei után viszonylag alacsony bázisról indult a növekedés. A skótok pár év stagnálás után most magukra találtak és újra növekedtek az eladásaik. Az amerikaiaknál pedig gomba mód szaporodnak az ún. mikrolepárlók. Egészen meglepő helyeken tudnak ilyen „start-upokat” indítani, pl. Brooklynban egy kihalt gyárépületben is akár. Mindemellett a japán whiskyk nagyon divatosak manapság.
Hol lehet Magyarországon jó whiskyt kóstolni és venni?
Kóstolni évente egyszer a Whisky Shown. Vásárlásra a Whiskynet nevű webshopot javaslom, mert nekik igazán bő és változatos whisky-választékuk van. Folyamatosan akciókat futtatnak, és elég rendszeresen tartanak kóstolókat, ahol megismerhetők az új variánsok, és rá lehet lelni, hogy mi az ízlésünknek megfelelő whisky-karakter. Emellett, aki sokat utazik, egyre nagyobb whisky-választékkal találkozhat a reptereken, beleértve a Liszt Ferenc repteret is, ahol az elmúlt hónapokban jelentősen bővült a whisky-szekció.
Mit jelent neked a Whisky Show, és mennyit változott az elmúlt 5 év során?
A Whisky Show egy hobbiból nőtte ki magát. Ma már azt gondolom, hogy nagy jelentősége van a hazai alkoholfogyasztás minőségi irányába való elmozdítása terén is, ezért bővítettük tavaly a kiállítói kört más érlelt párlatokkal (rum, calvados, cognac, brandy), idén pedig a kézműves gin-ekkel. Nyilván ehhez nem elég egy rendezvény, de első lépésnek nem rossz, és reméljük, hogy a gazdasági környezet és a javuló anyagi helyzet majd tovább segíti. Ha a pálinkagyártók is mind nagyobb mennyiségben készítenének érlelt pálinkát és ó-pálinkát, akkor azokat is szívesen bemutatnánk, ami a pálinka-szektornak is javára válna. Ha pedig a hazai mennyiségi alkoholfogyasztást sikerülne minőségi alkoholfogyasztássá alakítani, azzal mindenki jól járna.
