Jól emlékszem, mikor először Csehországban jártunk, és a sörösüvegek címkéjét néztük a hipermarketben, igen csak megdöbbentünk, hogy mennyi az annyi! Ekképp aztán néhány alkoholmentes sörbe is balgán belefutva már muszáj volt kiokosodnunk, mely tudást múltkor a Pivo sörözőben járva, egy lapra összegyűjtve mi is lejegyeztünk!
Alkoholfok
Azt, hogy a kész sör alkoholtartalma hány térfogatszázalék, már sok év óta kötelezően fel kell tüntetni minden sör címkéjén. Például 5,0% V/V. Ez a hétköznapi ember nyelvére annyit jelent, mennyire üt meg, mennyire lehet tőle berúgni. Az átlag nagyüzemi lágersörök alkoholtartalma: 4 – 6%.
Balling-fok
Az erjedés előtti sörlé cukorfokát szokás Balling-fok-ban megadni. Az első cukorfok-táblázatot Balling készítette a söriparnak, ezért lett a táblázat névadója.
Hagyományosan egy sör könnyebb, illetve testesebb mivoltát fejezzük ki az úgynevezett Balling-fokkal (°B) – más néven Plato-fok. Ez azt mutatja meg, hogy hány százalék a sörlé szárazanyagtartalma (extrakttartalma) – tömegszázalékban – az erjesztés megkezdése előtt. (Szárazanyagnak nevezünk mindent, ami nem víz a sörlében, de legnagyobbrészt értelemszerűen malátáról van szó.) Mifelénk leggyakoribb a könnyebb 10°-os és a „közepes” 12°-os sör, ritkábban fordul elő a testesebb, például 14°-os. Régen a magyar sörök címkéjére rá volt írva, hogy hány Balling-fokosak, mára azonban ez az adat sajnos lemaradt. Az igazság mindamellett az, hogy a magyar sörfogyasztási kultúra nem éri el azt a „fokot”, hogy a Balling-fokra a hazai sörivók túlnyomó többsége valaha is odafigyelne. De nem ez a helyzet Csehországban! Nézzük csak meg a kiírásokat, táblákat egy cseh sörözőben. Nemritkán előfordul, hogy egy vendéglőben ugyanazon sörfajta 10°-os és 12°-os változatát is csapolják, és ilyenkor elhangzik a kérdés: tízest vagy tizenkettest?
Ráutaló magatartás
Német földön nem tüntetik fel, hogy egy sör például 10°-os, viszont ráírják: Schankbier, amit kb. csapszéki sörnek fordíthatnánk, ha volna értelme a fordításnak. Ugyanis a precíz németek törvényben fektették le: a 7 és 10,9% közötti „eredeti” (erjesztés előtti) szárazanyag-tartalmú sör viselje a Schankbier nevet, amit a címkén feltüntetni kötelező, akárcsak az alkoholtartalom százalékértékét. Természetesen meghatározták a többi kategóriát is. Ennek a nem számokkal, hanem fogalmakkal történő kategorizálásnak – a magyarral ellentétben – a cseh nyelvben van értelme. Példánknál maradva: a Schankbier csehül „výčepní pivo”. 2000-ben a csehek szintén törvényben határozták meg a három sávos kategóriát, így az utóbbi időben néhány cseh sörgyár a nagyközönség számára is ezt a német gyökerű módját választja áruja megjelölésének. A legalább 11°B-os sört „hivatalosan” a ležák névvel illetik (ennek magyarra fordítását mellőzzük, mert a cseh szó eredeti jelentése tévútra vinné magyarázatunkat); a szokásosnál „erősebb” sörök pedig a speciál nevet kapják. Más cseh gyárak mindemellett őrzik a hagyományt, sőt akár a címkén a sör fantázianevéhez kapcsolva, nagy számjegyekkel vagy betűvel kiírva tízesnek (desitka), tizenegyesnek (jedenáctka) vagy tizenkettesnek (dvanáctka) stb. hívják adott söreiket továbbra is.
A Balling-fok szerinti kategóriák magyar nevének hiánya a legsúlyosabb gondot alighanem a fordításokban okozza. Például a Černá Hora-i sör az EU-ban úgynevezett földrajzi eredetvédelemben részesül (ami igen dicséretes és értékelendő dolog, szemben például a „Származási hely: EU” feliratot büszkén viselő „cseh remek”-kel), és az eredetvédelem-kérelemi EU-dokumentumnak az Interneten is elérhető hivatalos fordítása az eredeti výčepní pivo (Schankbier) kifejezést „csapolt sör”-nek magyarítja. Ez értelmetlenség, félrevezető tévedés, még ha a szótárkészítők kínjukban ezt az álmegoldást találták is a fordításra.
Mindezekből már kiderült: nincs értelme annak a kérdésnek, mi az átváltás a Balling-fok és az alkoholfok között, hiszen nem csakhogy mást mér az egyik és a másik, de még csak nem is a gyártás ugyanazon szakaszában méri. Maga az erjedési folyamat eltérő alapanyagokból kiindulva és különféle módokon mehet végbe, így végül több azonos Balling-fokú sörlé más és más alkoholtartalmú sörökké válhat, bizonyos határokon belül. Észrevehető, hogy azonos Balling-fokokhoz a barna sörök esetében kisebb alkoholtartalom szokott tartozni, mint a világosaknál.
Iszol te rendesen?
