Magyar Sörgyártók Szövetsége

A Magyar Sörgyártók Szövetségét (MSSz) öt nagy sörgyártó cég 1992-ben azért alapította, hogy közös érdekeiket a Sörszövetség keretein belül juttassák érvényre. Szövetségük egy olyan társadalmi szervezet, amelynek három tagja éles versenyt folytat a hazai sörpiacon, ugyanakkor közös érdekeik képviseletére, társadalmi felelősségvállalásuk kifejezésére, és a sörkultúra népszerűsítése érdekében együttműködnek a Sörszövetségben. Az elmúlt években a szövetségünk hatásköre kibővült, így az érdekérvényesítés mellett társadalmi programjaink és a sörkultúrát népszerűsítő akciók is fontos szerepet töltenek be a Sörszövetség mindennapjaiban.

Az Európai Sörszövetség (Brewers of Europe) keretében részt vesznek a söripar európai mozgalmaiban és törekvéseiben. Az iparág gazdasági érdekeinek képviselete mellett foglalkoznak az adózási, egészségügyi vagy épp környezetvédelmi vonatkozásokkal, illetve komoly erőfeszítéseket tesznek a sörgyártás társadalmi elismertségének növeléséért, és a sörfogyasztás népszerűsítéséért.

30 éves a Magyar Sörgyártók Szövetsége

1992-ben a hazai sörgyártás legfontosabb szereplői – a bőcsi, a komáromi, a kőbányai, a soproni és a pécsi sörfőzdék vezetői – elhatározták, hogy egy szakmai szövetséget formálva, együttes erővel képviselik az iparág érdekeit. Ezért 30 évvel ezelőtt létrehozták a Magyar Sörgyártók Szövetségét, aminek mai tagjai: a Borsodi Sörgyár Kft, a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. és a Carlsberg Hungary Kft.

Az eltelt három évtized hatalmas változásokat hozott az iparágban, amit az alapító sörgyárak által végzett folyamatos fejlesztések tettek lehetővé. Míg a Sörszövetség alapításakor a tagvállalatok fő célkitűzése a terület (közigazgatási) alapú ellátás volt, napjainkban – a megváltozott csomagolási, logisztikai és disztribúciós lehetőségek következtében – a gyártók országosan is elérhető minőségi termékeket kínálnak.

Változatos termékpaletta

A végrehajtott termék- és technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, a magyar sörgyárak kínálatának skálája jelentősen kiszélesedett és a hagyományos alsóerjesztésű sörök mellett megjelentek a magyar gyártású felsőerjesztésű és ízesített termékek, valamint a különleges igényeket kielégítő sörspecialitások. Általánosan elérhetővé váltak továbbá az alkoholmentes termékek, amelyeknek rendkívül széles választéka ma már számtalan egzotikus ízvariánst is kínál a fogyasztóknak.

Kulturált és felelős sörfogyasztás

A Magyar Sörgyártók Szövetsége 2005-ben indította el a 18 év feletti fiatalokat célzó́, ittas vezetés elleni programját, a JÓFEJ (JÓzan FElelős Járművezető) kampányt, amelyben nemcsak felhívták a fiatalok figyelmét az ittas vezetés veszélyeire, de meg is jutalmazták azokat, akik autóval érkeztek bulizni és nem fogyasztottak alkoholt. A program 2011-ben internetes felülettel is kibővült, majd 2012-ben olyan okostelefon alkalmazással egészült ki, aminek a segítségével ellenőrizhetővé vált, mikor ülhetett újra a volán mögé́ a fogyasztó.

Sör mi több

A Magyar Sörgyártók Szövetsége a nemzetközi „Love Beer” programra alliterálva indította útjára 2015-ben a „Sör mi több” eseménysorozatot. Célja, hogy elmélyítse a hazai sörkultúrát, új oldalairól mutassák be a sört, melynek az is fontos része, hogy összekössék a modern magyar gasztronómiával. Ennek lényege, hogy megváltoztassa azt begyöpösödött gondolkodást, hogy a sör csak egy egyszerű ital, miközben rengeteg arca és íze van, de még a bor-étel párosításhoz képest is sokkal több gasztronómiai potenciál lakozik a sör-étel kombinációkban.

Nagy népszerűségnek örvendett a felhívás, amelyben keresték, majd meg is találták az ország legjobb sörkorcsolyáját 2016-ban. A kezdeményezés második lépése volt a sör gasztro hét elindítása 2017-ben, hogy minél több sör-étel párosítás legyen elérhető a hazai vendéglátó egységekben, hozzájárulva ehhez a minőségi sörfogyasztás növeléséhez.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének nem titkolt célja, hogy a világszerte reneszánszát élő folyékony kenyér az őt megillető helyére kerüljön a magyar sörivók asztalánál is – különös tekintettel arra, hogy a prémium sörök választéka folyamatosan bővül hazánkban.

Kisüzemiek a Magyar Sörszövetségben

A Magyar Sörgyártók Szövetsége 2015-ös közgyűlésen úgy módosították az alapszabályt, hogy a szakmai szervezet pártoló tagjai lehessenek a kis és közepes magyar sörgyártó vállalkozások is. Ez szolgálja a magyar sörkultúra szélesítését.

A szakmai szervezet bővítésével leginkább a belföldi sörfogyasztás növekedését kívánják hosszabb távon elérni. Magyarországon mintegy 64 liter sört fogyaszt ma átlagosan egy ember, ugyanakkor ez a mennyiség 25 éve meghaladta a 100 litert. Így az ágazatban tevékenykedő cégeket – mérettől függetlenül – a Sörszövetség szeretné megnyerni, hogy közösen tegyenek az ügyért.

A párbeszéd igen fontos a szövetségen belül, különösen, ha egy gyártó a jövőben nagyobb mennyiséget szeretne előállítani. Ma már a nagyüzemek is próbálják meglovagolni a kézművessör-őrületet, hiszen újdonságokkal is kísérleteznek.

Csapramagyar

A hazai fogyasztás túlnyomó többsége magyar sörgyárakban és sörfőzdékben készül, amiből a legfrissebb sörélményt a csapolt sör nyújtja.

A hazai sörös szervezetek a „Sör mi több” kezdeményezés keretében fogtak össze 2018-ban, hogy méltó helyére kerüljön a csapolt sör a hazai sörkultúrában. A csapolt sörben nem csak a legfrissebb sör élmény van benne, hanem a szakértelem és emberi törődés is, ami az alapanyagok kiválasztásától a sörfőzésen át a csaposig mindenkit jellemez, aki kapcsolatba kerül a csapolt sörrel. A sör a társasági italok királya. Különösen igaz ez a csapolt sörre.

A csapolt sörök a teljes belföldi piac 10 százalékát teszik ki, a kisüzemi, kézműves és az új szemléletű kraft söröknél ez az arány jóval magasabb. A Magyar Sörgyártók Szövetsége a meglévő bázist szeretné tovább növelni és bővíteni, és elérni a csapolt sör áfájának mérséklését.

Söripari önszabályozás

A Magyar Sörgyártók Szövetsége elkötelezett a felelősségteljes üzletvitel mellett is, ezért támogatja a sörreklámokkal és valamennyi kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos önszabályozó́ intézkedés alkalmazását. Ennek keretében alakította ki 2006-ban az iparági reklám önszabályozást, majd 2008-ban szerződést kötött az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT), akik nemcsak a piacra kerülő reklámok előzetes véleményezését vállalták, hanem esetleges viták hatékony és független eldöntését, valamint az Reklám Etikai Kódex alkoholos termékekkel kapcsolatos fejezetének folyamatos megújítását és felügyeletét is. Az együttműködés sikerét mutatja, hogy a 2008-ban megkötött együttműködési megállapodás 2019-ben változatlan formában megerősítésre került.

Fenntartható fejlődés

A söripari szereplők fenntartható fejlődés melletti elkötelezettsége jól ismert, hiszen mindannyian sokat tesznek a környezetvédelem területén: kiemelten figyelik és folyamatosan javítják a víz-, hő- és villamos energia felhasználást, a CO2 kibocsátást, a szennyvízterhelést és a hulladékkezelést.

Emellett a szövetség tagjai 2010-ben elindították a magyar Returpack Kft. szabadalmán alapuló italdoboz-visszaváltási rendszerüket, aminek támogatására 2014-ben Európában elsőként helyezték fel az aludobozokra a visszaválthatóságra utaló szöveget és logót. A rendszernek köszönhetően a magyar sörgyárak mára már évi 100 millió sörösdobozt gyűjtenek össze, ami a hazai alumínium italosdoboz begyűjtés és újrahasznosítás oroszlánrészét teszi ki.

A magyar söripar számokban

A Sörszövetség és annak tagjai immár három évtizede elkötelezett szereplői a magyar gazdaságnak, legyen szó foglalkoztatásról, gyártásfejlesztésről, fenntarthatósági vállalásokról, vagy az államháztartásba történő nemzetgazdasági befizetésekről. Bár az egy főre eső magyar sörfogyasztás az alapítást követő 8 évben 100 literről 80 literre, majd napjainkra 64 literre csökkent, az iparág költségvetési hozzájárulása a 2000. évi 45 milliárd forintról 2021-re 78 milliárd forintra nőtt.

Mit hoz a jövő ágazati szinten?

A Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója, dr. Kántor Sándor tevékenységüket így summázta:

A Magyarországon működő legnagyobb sörgyártók elmúlt harminc évben látható fejlődése jól mutatja, hogy a magyar élelmiszer ágazaton belül a sörgyártásnak meghatározó szerepe van, különös tekintettel az ellátás- és a foglalkoztatás biztonságára. A széles termékválaszék és a magas, európai minőség biztosítják a vállalatok jelenét, a folyamatos termék- és gyártásfejlesztés pedig garantálják az ágazat jövőjét.